Amíg mi az újév ünnepével voltunk elfoglalva, illetve az azt követő másnaposságot próbáltuk kipihenni, addig a magyar társdalom által megtermelt javakra ácsingózó spekulánsok hazai és külföldi szócsövei éktelen zenebonába kezdtek, hogy lejárassák Magyarországot.
Mi szilveszterkor petárdáztunk, ők most durrogtatják hazugságpetárdáikat, és mantrázzák a világ demokratikus - és tájékozatlan - közvéleményét megtévesztő füllentéseiket.
Az ember azt hinné, hogy megint beütött valami tömegmérgezés- vagy mánia, és az EU-s politikába, valamint médiába befurakodott szellemi korcsok most tombolják ki magukat egy nagy tömeghisztériában.
Mert mire vélhetné egy normális ember azt, hogy olyan ország csődjéről hablatyolnak egyes szellemi kutykuruttyok, amelynek majdnem 40 milliárd dollár devizatartaléka van jelen pillanatban is?
Nincs háború, aszály, áradás, járvány, földrengés, minden zajlik a rendes kerékvágásban, épp csak a nemzetközi gazdasági konjunktúra fékezi a növekedést, szűkíti a lehetőségeket, és az utóbbi száz évben magát mindenbe szúként beevő hazai liberálbolsevista réteg ajvékol eszeveszetten. Miért is? Azért, mert nem tud úgy csalni, hazudozni, sikkasztani, lopni, offsorozni és rabolni, mint 2002 és 2010 között.
Természetesen követett el hibákat az Orbán-kormány - ki nem hibázik? - de azt az aljasságot, amelyet a hazai liberálbolsevisták külföldi gyámjai ma művelnek, biztosan nem érdemelte meg. Egyébként, más országokkal is űznek hasonló játékokat, ezért a magyar külügynek a magányos harc helyett szövetségeseket kellene keresni. Elsősorban az Európai Unióban, de Európán kívül is. Európán belül gondolok elsősorban a skandináv államokra, de a jobboldali pártok által vezetett többi EU-s országra is.
